Hegyikristály és ezüst, a RÁK ásványa

HEGYI KRISTÁLY

A hegyi kristály sík felületekkel határolt szabályos, áttetsző vagy csillogó anyaga már az ókori görögöket is elbűvölte, akik ékszerként értékelték, de dísztárgyakat is faragtak belőle. Írásos emléket Pliniusz hagyott ránk, kétezer évvel ezelőtt, aki természet legszebb alkotásainak nevezi a drágaköveket. Ez pedig a legtöbb ásványról elmondható, hisz mindegyiknek megvan a maga sajátos szépsége.
Az egyes kő áttetszősége, csillogása, színe és keménysége, megannyi sajátosság, mely megkülönbözteti, mégis azonos értékrendbe sorolja a drágaköveket.
A hegyi kristály nem más, mint harmat-tiszta, színtelen kvarc. Mikor ennek az ásványnak a kristályosodása eléri a tökélyt, a kő tisztává lesz, mint a könny és színtelen, mint a jég. Innen ered az ókoriak "kemény-jég" elnevezése, a kristály, a Krüsztallosz ugyanis megfagyottat jelent.

A kristály az ásványi univerzum szimbóluma.

Az asztrológiában a hegyi kristály átlátszó tisztasága a Rák örömét-bánatát könnyen megosztó természetével társul, aki páncéllal védekezik sebezhetősége ellen.

EZÜST

Az ezüst egyik legrégebbről ismert fém. Már a történelemelőtti településeken is megtalálható, a neolitikumból a bronzkorba való áttérés idejéről, a fegyverekkel együtt. Ennek ellenére az ezüst, mintegy ötezer éves története során nem annyira fegyver és használati eszköz alapanyaga, mint inkább nemesfémként, ékszerként értékelt. Egyiptomban és Közel-keleten már i.e. 3000 óta többre becsülték az aranynál s ebből verték a pénzérméket, s verték még alig jó századdal előttig is, mikor végleg az arany vette át ebben a helyét. Az ezüstnek mágikus erőt tulajdonítottak, s a régi babilóniai és indiai alkímiában is fontos szerepe volt.

A föld forró magmatikus tevékenységéből származó ércekben az ezüst jó társa az aranynak.

A tiszta ezüst nem több mint a minden ásványtól megszabadult váz, melynek csak fémes ragyogása emlékeztet már az egykori érc szépségére. De még ezt a fényét sem őrzi sokáig, mert a levegő hamarosan kimarja, s szürkés por vonja be, mely végképp érvényre juttatja a szerény nemesfém rejtőzködési folyamatát.
Az asztrológiában az alkalmazkodó RÁK, akinek mindig fontos a környezete, szívesen viseli az szürkésfehér, fényes felületű ezüstékszert, melyből hiányzik ugyan az arany hivalkodó ragyogása, mégis biztonságérzettel tölti el. Könnyen sebezhetőségét az ezüst patinája óvja.