Az apollói típus magatartása

Az apollóni típus magatartása hanyag de kellemes és elegáns. A nyílt szemében tükröződő melankólia, a derűs arckifejezés, a kellemes mosoly és valami nem kifejezett belső szomorúság ellentéteként, az apollói típus ismeri a bánatot és tragédiát, de annak ellenére, hogy ez nyomja a lelkét, fájdalmát eltitkolja és el is fogadja a szenvedést.

Fő jellemvonása a közömbösség, a hanyagság és fásultság. Állandóan valami belső feszültség emészti, mégis, mintha sosem venne részt a körülötte folyó életben. De nyugalma nem tettetés, mert a külvilág eseményei valóban nem érintik, hisz ő mindennél felettébb valónak véli magát.

Az egyszerű ember számára ez a típus tetettetnek és hatáskeltőnek tűnhet, de nem az, mert az apollói típus még intimitásában is megőrzi nemes és előkelő modorát. Ez a gyermekkorában beidegződött magatartás az önkontroll és az önuralom eredménye.