Az Ikrek mitológiája. Mercuriusz Hermész

A magyar elnevezés alapján aligha jövünk rá, honnan is származhat az elnevezés, de akit valamelyest érdekel a mitológia, hamar kibogozza.

A csillagjegyek ismerői tudják, hogy az Ikrekhez a Merkúr, latinul Mercurius, bolygó tartozik. A görög mitológiában Mercurius Hermész néven szerepel. Hermész, Zeusz és Maia nimfa fia, az istenek hírnöke, de a holtak lelkét is ő vezeti az Alvilágba, és furfangos tolvajisten is.

Hermész neve a görög hermaion, vagyis „kő halom”-ból ered. Egykor ugyanis a kőhalmok igazították útba a vándorokat: mikor valaki elhaladt egy-egy ilyen útjelző kőhalom mellett, maga is rátett egy követ, amitől az egyre magasabb lett.

Egy éjszaka Zeusz kisurrant felesége, Héra mellől, hogy Mükéné hegyén meglátogassa Maiát a barlangjában. Akkor nemzették Hermészt, aki aztán titokban született meg. Már ez a „törvénytelenség” is összefügg „furfangos” jelzővel, mellyel később a hőst illették.

Hermész élete kezdettől legendás fordulatokkal telt. Már egynapos korában ifjúvá lesz: egyszerűen kicsúszik a pólyájából és elindul világot látni. Találkozik egy teknősbékával, elveszi tőle a páncélját, ebből ügyesen egy lantot készít, amin azonnal gyönyörűen tud játszani.

Itt jegyzem meg, hogy az antik állatöveken az Ikreket mindig valamilyen hangszerrel ábrázolták, legtöbbnyire lanttal.

újabb kalandokat keresve, felfedezi féltestvére, Zeusz és Létó fia, Apollón marhacsordáját. Ravasz csellel ellopja a csordát, vagyis hátrafelé tereli az állatokat, magának pedig ágakból és füvekből készít lábbelit, ami eltünteti a nyomait. Ugyancsak hátrafelé haladva betereli a csordát egy barlangba, de kettőt feláldoz belőlük, és az áldozati szokásoknak pontosan megfelelve: tizenkét részre osztva, felajánlja az isteneknek.

Ez után hazatér és ártatlanul összegömbölyödik a bölcsőjében. ám Apollón hamar észreveszi a hiányt és marháit visszaköveteli a tolvaj Hermésztől. ügyesen, azzal védekezik, hogy ő még gyermek. Erre Apollón Zeusz elé viszi, de Hermész ismét olyan furfangosan védekezik, hogy Zeusz nem tud megharagudni rá.

De a furfangos Hermész egyúttal kihasználja az alkalmat, hogy helyet követeljen magának Olümposz istenei között s megemlíti, hogy ő két állatot már fel is áldozott a 12 istennek. Mikor az istenek megkérdezték, hogy ki a 12., hisz ők csak tizenegyen vannak, azt válaszolta, hogy ő ette meg az áldozati állatok 1. részét, de falattal sem többet, mint amennyi megilleti őt. Erre Zeusz jót nevezett a fiú furfangosságán és később, megfelelő tisztelettel emelte az olümposzi istenek közé.

és Hermész furfangossága nem szűnik meg ennyivel. Mikor Apollón visszaköveteli a marhacsordáját, Hermész olyan szépen játszik lantján Apollónak, hogy az cserébe odaadja neki az egész csordáját s megteszi őt a csordák urává és mindenre megtanítja, mit ehhez tudnia kell.

Sikerén felbuzdulva Hermész még egy fuvolát is farag, amin olyan szépen játszik, hogy a hangszeréért cserébe Apollón átengedi neki nagy kincsét, a jövendőmondás adományát s hozzá még az arany botját is, ami a pásztorok istenét illeti meg.

Zeusz nagyon örül az ügyesen beszélő, meggyőző és furfangos kis istennek. Hermész, látva sikerét, megkéri Zeuszt, hogy tegye őt a hírnökévé. Cserébe megígéri, hogy az istenek tulajdona ez után biztonságban marad, ő pedig soha többé nem hazudik. De, hogy mindig a teljes igazságot fogja mondani, nem ígérheti.

Hermészt tehát kinevezik az istenek küldöttévé s feladata jeléül szárnyas sisakot és szárnyas szandált kap, ami szélsebesen elröpíti bárhová. Hádész pedig olyan varázssisakot ad neki, amitől láthatatlanná válhat. Egyik feladata az, hogy közvetítse az istenek akaratát az emberekhez, az emberek kéréseit pedig eljuttassa az istenekhez.

De a kereskedelem, a szerződéskötések, minden út és utca, mind az egyenes, mind a görbe, felügyelete hozzá tartozik s ő meg is találja mindenre a „megfelelő” utat. Az árusoknak, a kereskedőknek, az utazóknak az istene, de ugyanakkor a tolvajoké, az útonállóké és a csalóké is. Méltán nevezik furfangos Hermésznek.

Heremész sosem alkalmaz erőszakot, hanem élve beszédkészségével, meggyőző erejével cselt, jó ötletet vagy varázslatokat visz véghez. Ezen adottságai, melyek már élete első napján megmutatkoztak, a beszéd és az írott szó istenévé emelik.

Hermész a közvetítő az ellentétek, az ég és a föld között. Ezt szimbolizálja a Hermész-bot, ami eredetileg varázsvessző volt, melyen két kígyó kúszik fel, amik a bot felső részén szembe fordulnak egymással.

Az alkímiában ez az ellentétes erők egyesítésének a szimbóluma.

Nem hagyhatom figyelmen kívül, hogy Aszklépiosz, a gyógyítás istenének a botjára is kígyó tekeredett. Az szent kígyó volt, aminek gyógyító erőt tulajdonítottak, de ugyanakkor az élet megújulását is szimbolizálta.

A napjainkban mindenütt látható, az orvosok és gyógyszerészek szimbóluma egyes vélemények szerint ebből a két botból származik.