Hekaté és leányai, a rémálmok

Az újholdnak, s különösen a holdfogyatkozásnak ismét más kép felel meg. Ennek Hekaté, az éjszaka háromtestű istennője felel meg. Ő az éj, az éjjeli garázdaság, a varázslás, a méregkeverés istennője. Miként az erinnüszök, vagyis a fúriák, a bosszú istennői, ő is fáklyával és hajában kígyókkal jelenik meg.

Három feje van és mindig egy kutyafalka kíséri. Leányai a kísértetalakok, melyek folyton változnak. A monda szerint ők a rémálmok, a beteges fantázia és az őrület úrnői. Hekatét, mint varázslót és méregkeverőt egyaránt tisztelték, ugyanakkor féltek tőle, különösen Athénben, ahol minden ház előtt ott állt az oltára, melyen ételáldozatot mutattak be neki.

és így tettek mindenütt, ahol valami szörnyűséges dolog volt, valamint az útelágazódásoknál, hisz Hekaté az útelágazódás istennője is volt.

Hekaté éjjel jelent meg, kocsiját fekete lovak vonták s vad falka követte, mely rémületet, rontást és halált vitt, amerre járt. Még Zeusz is tisztelte hatalmát. Senki sem merte őt megakadályozni, hisz hatalma volt bármilyen jogot megadni az embereknek, de ha kedve tartotta meg is tagadhatta azokat tőlük.

Hekaté mindenek előtt a holtak birodalmával társítható.

Ez a Hekaténál megmutatkozó pusztító tulajdonság a női princípium fonákja. Ez a visszásság Demeternél is nyilvánvaló, mikor a lányát még zsarolás árán is visszaköveteli, hogy kislányként tarthassa maga mellett. S ez a fonák oldal mutatkozik meg az erinnüszök, a fúriák, a különböző bosszú-istennőknél.

A női kettősség számos mítoszban megtalálható. Még a mesékben is gyakran két külön személyként szerepel pl. a jó és a rossz anya, az édesanya és a mostohaanya.