A kínai horoszkóp legendája

A kínai horoszkóp eredetét legenda magyarázza. Mégpedig több változatban. Annyi közös, hogy miként a nyugati zodiákust, a kínai állatövet is 12 állat képe alkotja: Patkány, Bivaly, Tigris, Macska, Sárkány, Kígyó, Ló, Kecske, Majom, Kakas, Kutya, Vaddisznó.

A kínai legenda szerint, jó ötszáz évvel Krisztus születése előtt, Buddha magához rendelte minden teremtett állat követét s jóságához mért jutalmat is ígért nekik. Ám az állatokat annyira lefoglalták mindennapi gondjaik - mármint keleti felfogás szerint az állatokra jellemző sajátosság: a táplálkozás, az alvás, a fajfenntartás és a félelem -, hogy az Isteni Bölcs szavát legtöbben figyelemre sem méltatták.

A Buddha-legenda szerint csupán 12 állatfaj képviselője jelent meg, érkezési sorrendben a Patkány, Bivaly, Tigris, Macska, Sárkány, Kígyó, Ló, Kecske, Majom, Kakas, Kutya és Vaddisznó. Buddha, hálából mind a 12 állatnak ajándékozott egy évet, mely ezentúl az övé, így róla nevezik el és magán viseli majd sajátos jellemzőit és jelképeit amíg világ a világ, s meghatározza a jegyében született emberek jellemét és viselkedésmódját.

A kínai zodiákus tehát így jött létre, s a 12 állat-jegy évenként követi egymást. Más változat szerint Buddha azért hívta magához az állatokat, mert távozni készült ebből a világból, sőt más hagyomány szerint nem Macska, hanem a Nyúl jelent meg és nem Vaddisznó, hanem Házidisznó. Mindez viszont mit sem változtat azon, hogy a kínai zodiákust 12 állat képezi.

Más téma, hogy a valóságban az asztrológia Kínában is jóval megelőzte Buddha születését. A buddhizmus kialakulása csak a Krisztus utáni időszámítás V. századában kezdett kialakulni, tehát vagy ezer évvel e legenda születése, pontosabban Buddha földi küldetése után. A kínai asztrológia eredete máig vitatott téma, melynek léte a múlt ködében gyökerezik.

Ami érdekes, hogy a kínai, s általában az ázsiai horoszkóp alapján meglepően aprólékos, összetett adatokhoz juthatunk, mely hozzásegít a szülött jellemének a jobb megismeréséhez. Kiindulva az alapadatokból, azaz hogy ki milyen jegyben született, ezek jellemzőihez hozzá rendelhetők olyan tényezők mint például a születés órája által meghatzározott Útitárs, vagy hogy melyik a domináns elem az öt közül, a Föld, a Víz, a Tűz, a Fa, vagy a Fém.

Ehhez járulhat a két asztrológia: a kínai és a nyugati csillagjóslás eredményei összevetése, melyek természetüknél fogva ugyan eltérők, de sosem ellentmondók egymáshoz viszonyítva. Az egyik vagy másik szerint meghatározott pszichológiai személyiségek kölcsönyösen elmélyíthetik egymást. Az analógiának fontos szerepe van az asztrológiában, de értelmezése, egyeduralkodói szerepe mást jelent a kínai s mást a nyugati ember számára. A kínai zodiákus jegyei függetlenek egymástól, megannyi külön univerzum, saját törvényekkel, saját életterülettel.

A kínai zodiákus állatai nem képzeletbeli, szimbolikus alakok, hanem valódi élőlények képviselői, mindegyik a maga sajátos tehetségével, funkciójával, így képes megteremteni maga körül a saját világát, meghatározni a saját mértékét, ritmusát, kialakítani azt a sajátos alkímiát, mely megadja a belső átalakulásoknak és ellentmondásoknak engedelmeskedő, lezser és változatos lét lehetőségét.