Jupiter

Zeusz, a régi görögök legfőbb istene, latin nevén Jupiter, az atya-isten, fenségesen trónol Olümposz havas csúcsain, s ha összevonja szemöldökét, megremeg a föld. Ő a közbenjáró ég és Föld között.

Ő a rend és az egyensúly, a szépség birtokosa, anélkül, hogy ő maga különösebben szép lenne. Mint ember, hat a társadalomra, mint felsőbbrendű lény a külső világ rendjére, mint szellemiség a belső világra.

Ő az, aki Szaturnuszt - Kronoszt - ledönti trónjáról, hogy a végtelen égre kitárt szárnyaival csak azért érintse a Földet, hogy egyesüljön az élettel az Idő tüze alatt.
A jupiteri típus a passzív testben rejlő aktív szellem típusa.