A zsugori

A zsugoriság szerfeletti takarékoskodás az anyagiakkal. A zsugori „zsugorgatja” a pénzt, nagyon fösvény mással és önmagával szemben is.
A bevásárló körútról a zsugori üres kézzel jön haza - mindenre sajnálja a pénzt. Ha mégis venni kényszerül némi élelmiszert, az utolsó garasig visszaköveteli az aprópénzt. A zsugori a tisztálkodáshoz is csak a legolcsóbbakat veszi meg, azokat se használja sokat, hogy ne fogyjanak!

Ha meg udvarol - bár zsugorinál ez ritkán fordul elő -, legfeljebb egy kávéra hívja meg partnerét, akkor is valamelyik olcsó talponállóba, nehogy hiábavalóságra szórja a pénzét. Ha a zsugorinál eltörnek egy tányért, árát az amúgy is szűkre szabott kosztpénzből vonja le. Ha elgurul az aprópénz, képes az összes bútort elmozdítani a helyéről, csakhogy megtalálja. Ha vendége érkezik, a zsugori a világért sem kínálná meg valamivel.

Ha mégis kénytelen ebédet adni valakinek, a lehető legolcsóbban előállítható egytálétellel vendégeli meg, s még abból is zsugori módjára, hogy maradjon neki másnapra is. S közben azon morog, hogy azért mennyi gázt kellett elpocsékolnia.

Zsugorinál nincs a házban frizsider, a kicsiny gyermekét meg képes hideg vízben fürdetni, vagy inkább sehogy, ne pocsékolják a meleg vizet, az áram pénzbe kerül. Ha a kertjében érnek a gyümölcsök, a zsugori képes megszámolni még az almákat is, s naponta ellenőrizni, a helyükön vannak-e, éjjel pedig őrködik, nehogy ellopja valaki. 

A zsugori csak a turkálóan vásárol ruhaneműt, s ha kilóra mérik, a szükségesnél kisebbet, hogy kevesebbet nyomjon, s mindent addig visel, míg szétfoszlik. Szakállát megnöveszti, fejét maga nyírja kopaszra, hogy erre költsön.

Szerinte ezek olyan apró összegek, melyek, ha nem zsugorgatná a pénzét, egy év alatt szép kis vagyontól fosztanák meg. A zsugori egyetlen öröme a pénzes-ládikája! Abban rejtegeti pénzét, számolgatja, rejtegeti.

Kellemetlen alak, de nem nehéz kitérni előle - nem szereti az embereket.
Pedig támogatásra szorulna, hogy megszabaduljon kényszerétől!

Két zsugoriról is hallottam, aki tán nem jár pórul, ha titkát megosztja valakivel: egyik pénzes-ládára is sajnált költeni s a padláson elrejtett bankóit megették az egerek, a másik pedig úgy eltette a ládikáját, hogy pénzváltáskor az egész vagyona odaveszett: nem emlékezett, hova tette s mire megtalálta, már nem válthatta azt be az új pénznemre.